Nyitólap  A könyv kivonta   Tartalomjegyzék  Könyvismertető  Édesapám emléke, pdf  

Dr. Csik Ferenc (1913. Kaposvár –  1945. Sopron)
 

 Csik Ferenc életútja csodálatos harmónia a sportolói és a civil pályán; szövetségi  kapitány és a válogatott edzője, újságszerkesztő, orvosként klinikai gyakornok, a Testnevelési Főiskola tanára, belgyógyász, kardiológus és sportorvos  volt. A sportszerűen élő és gondolkodó, szerény és udvarias úszóbajnok  mintakép volt és az is marad a jövendő generációk fiataljai részére.

1931-ben az érettségi vizsga után beiratkozott Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemre orvostanhallgatónak. 
    Beiratkozott a BEAC Sportegyesületbe, ahol edzője Bárány István, az egykori olimpiai ezüstérmes gyorsúszó volt, akinek az irányítása mellett mellúszóként kezdett.  Tanulmányait kitűnő eredménnyel kellett végeznie, hogy ingyenes ellátást  kapjon. Valósággal minden percét a tanulás és a sportolás töltötte ki, reggelente két óra úszással indult a napja. 
    1932-ben átigazolt Vértesy Józsefhez, aki néha a vízipólócsapatba is beállította, s gyorsúszót nevelt belőle. Úszókarrierje ettől kezdve ívelt felfelé. 

1935-ben az úszásban elért eredményei elismeréséül a Signum Laudis érdemjelet - a legfelsőbb elismerés jeléül adható kitüntetést - kapta.

Pályafutása alatt mindvégig a BEAC Sportegyesületben úszott.

Az 1936. év az olimpiára való felkészülés jegyében zajlott.

Várpalotán az újonnan épült uszoda avatásán azAbay-Nemes, Gróf, Csik, Lengyel összetételű 4x200 m-es gyorsváltóval Európa-csúcsot döntöttek.
A  4x200 m-es gyorsváltó Lengyel, Székely, Kiss, Csik összetételben magyar bajnokságot nyert.
Ugyanebben az évben a 100 m-es és a 200 m-es gyorsúszás, valamint a 100 m-es mellúszás magyar bajnoka lett.
    Pályafutásának csúcspontját Berlinben  a 100 m-es gyorsúszásban nyert olimpiai aranyérem és a 4x200 m-es gyorsváltóval (Gróf, Lengyel, Abay-Nemes, Csik) a bronzérem megszerzése jelentette.

Az álomból valóság lett, olimpiai győzelme után a világ legboldogabb embereként tért haza. Fogadtatása itthon szűnni nem akaró ünnepléssel járt. 
A sport területén szerzett érdemeinek elismeréseként a kormányzó által alapított Toldi Miklós Érdemérem arany fokozatával tüntették ki.  Édesanyjával együtt vett részt a Kaposváron és Keszthelyen megtartott köszöntéseken. A népszerűség nem érintette meg a jellemét, továbbra is ugyanaz a szerény és csendes Csik Ferkó maradt. 

Befejezte tanulmányait, - még hiányzott az utolsó éve - és megvédte diplomáját. 1937. november 27-én doktorrá avatták.
1938-tól a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Belklinikáján díjtalan gyakornokként dolgozott, és ezzel párhuzamosan a MÁV Betegbiztosítónál kezdő fizetéssel járó állást vállalt.
    Sokan nem értették, hogyan is érhette be ennyivel, szemben a felajánlott bemutató úszásokért járó igen magas honoráriummal. Nem szegődött el profinak, azt nem tartotta etikusnak és tanulmányai folytatását sem tette volna lehetővé. Célkitűzéseiben teljességre törekvő férfi volt. Orvosnak készült, hivatását éppolyan komolyan vette, mint minden mást az életben. 

Tartalmat adhat a fiatalember ambíciójának, de életcélt semmiképp sem jelenthet. Mindannyiunk szebbnél szebb életpályán magasztos feladataink megoldásához erőt, kitartást meríthetünk a sportból, de kényelemből, lustaságból, esetleg mulandó dicsőségek kedvéért elsikkadni nem szabad. – mondta. Az erkölcs: magatartás.

1938-ban visszavonult a versenysporttól.

1939 áprilisától a Magyar Úszószövetségben az úszókapitányi tisztségét elvállalta, a magyar válogatott edzője lett.
1939. május 31-én feléleszti a Képes Sport hetilapot, melynek szerkesztője is egyúttal.
1940. február 3-án házasságot kötött.  

1943-ban a Testnevelési Főiskola első éves hallgatóinak anatómiát oktatott, és az Orvosi Közlemények felelős kiadója volt. Tanársegédi kinevezését 1944. október 1-jén vette kézhez. Tudományos és orvosi munkássága elismeréséül Pro patria scientia et sanitate (A hazaért, a tudományért és az egészségért) plakettet kapott.

A háború közbeszólt, 1944. októberében a szolnoki hadtesthez, a csapatkórházba katonaorvosi szolgálatra hívták be, majd a soproni kórházban katonaorvosi szolgálatot teljesített és 1945. március 29-én légitámadás során vesztette életét.
A légitámadás áldozataival együtt ideiglenesen egy közös sírba temették el az egykori Patak utcában, Sopronban.
   

1947-ben Sopron városa értesítette az özvegyét a közös sír rendezéséről, illetve férje hamvainak végleges elhelyezése felől kérdezték. Ebben a kérdésben az Olimpiai Bizottsággal együtt úgy döntöttek, hogy Keszthelyen helyezik örök nyugalomra. Sopronban 1947. április 23-án exhumálták, majd a Szentháromság téren ravatalozták fel. A beszentelési szertartást és a búcsúztatást követően földi maradványait  Keszthelyre szállították.
    Keszthelyen, a város által ajándékozott díszsírhelyen temették el. A végső búcsún dr. Hajós Alfréd, az újkori olimpia (1896) első magyar gyorsúszóbajnoka, a Magyar Úszó Szövetség és a magyar olimpikonok nevében vett búcsút dr. Csik Ferenctől, az úszótól, a bajtárstól és a legjobb baráttól.

Végtelenül jó ember volt, jó apa, lelkiismeretes orvos, mindenben helyt tudott állni- felesége mindig csak így beszélt róla.  A számára kiszabott 32 év alatt leélt annyit, amennyit mások legfeljebb csak egy hosszú-hosszú élet alatt.  Hogy erre mind hogyan is futotta ideje, azt tanítani kellene! 

A SPORTEMBER

A mai kor ideálja még a tudósok között is az, aki a test és lélek harmóniájában él, és talán nem is túlzok, ha egyszerűen azt mondom, hogy az ideál közöttük is a sportember. – olvasható Csik Ferenc egyik cikkében.     Azt mondták, hogy Csik Ferenc egy véletlennek köszönhette az egész pályafutását… Tehetség, szorgalom, erkölcsi hozzáállás, elszántság kell hozzá, és a szülői ház támogatása.     A sporttól egészsége duzzadóbbá, akarata acélosabbá vált. Miután ez különös örömet is jelentett számára, a sportban találta meg a test és lélek harmóniáját.

Pályafutása.

    1930-ben jelentkezett a keszthelyi Törekvés Sportegyesülethez. Kitartással és hihetetlen kedvvel úszott, minden nap lejárt edzésre. Itt, az egykori fedett uszodában nyerte első versenyét a Törekvés csapatának színeiben.
    1931-ben Budapesten a BEAC Sportegyesületbe – már orvostanhallgatóként – dr. Bárány István úszókapitánynál, az egykori kiváló úszónál jelentkezett. Mestere irányításával kezdetben mellúszóként kezdett versenyezni.
    1932-ben átigazolt Vértesy Józsefhez, aki a mellúszás mellett a vízilabdacsapatában is engedte játszani, és aki rövidesen gyorsúszót nevelt belőle. Felismerte képességeit, és azt is észrevette, hogy tanítványa 75 méternél rendszerint kifulladt. Kiváló edzéstechnikájával a bekövetkező kifulladás idejét nemsokára sikerült meghosszabbítani, majd kiküszöbölni, ennek köszönhetően töretlenül fejlődött. Könnyed stílusa, remek vízfekvése és korát megelőző edzéstechnikája volt az igazi erőssége. Áttért a téli edzésekre, vagyis jóval többet úszott a társainál.

Az 1932. július 31-én megrendezett Sipos Márton-emlékversenyen testvérével együtt indult, a hazai Keszthelyi Hírlap beszámolt a Csik–Lengváry testvérpár jó szerepléséről.
A főiskolai bajnokságon megnyerte a 100 méteres gyorsúszást. Ettől kezdve minden versenyt megnyert – 6 éven keresztül megtartotta az első helyét – egészen a visszavonulásáig.

Csik Ferenc győzelmeinek listája:

1932-ben, a Torinoban megrendezett világbajnokságon a 4x200 m-es győztes váltó tagjaként szerepelt.
1933-ban Jugoszláviában úszott először 1 percen belül. A 100 m-es gyorsúszás magyar bajnokaként kemény és céltudatos munkával elkezdett az 1936-os olimpiára készülni.

1934-ben Magdeburgban az Európa-bajnokságon két aranyérmet nyert.
Tagja volt a 4x 200 m-es gyorsváltónak (Jung, Zábrák, Lengyel, Csik).
A 100 m-es gyorsúszás és a 200 m-es gyorsúszás magyar bajnoka.
1934-ben Párizsban megnyerte a Grand Prix-t. Győzelmének elismeréséül a franciáktól egy hatalmas kobaltkék Sèvres-i vázát kapott és kék-piros selyemszalagot valódi ezüst bojttal, „Grand Prix de Paris 1934” felirattal.
1934-ben összesen 55 versenyen indult, melyből 39-szer a 100 m-es gyorsúszásban.

1935-ben a Főiskolai Világbajnokságon három aranyérmet szerzett. 100 m-es gyorsúszó főiskolai világbajnok, főiskolai világrekordot (59,4 mp) úszott. 200 m-es gyorsúszó főiskolai világbajnok, főiskolai világrekordot úszott. (A várakozásnak megfelelően kitűnő indítás után Csik Ferenc azonnal élre került, s főiskolai világrekorddal biztosan győzött – tudósít a Pesti Hírlap.) A 4x200 m-es magyar bajnok gyorsváltó tagja (Szabados, Csik, Lengyel, Gróf).  A 100 m-es és a 200 m-es gyorsúszás magyar bajnoka. A 100 m-es és a 200 m-es mellúszás magyar bajnoka. 1935. augusztus 20-án az FTC versenyen 57,8 mp-t, Európa-csúcsot úszott. Ebben az évben összesen 66 versenyen indult, melyből 36-szor a 100 m-es gyorsúszásban. 1936-ban a Várpalotán épült uszoda avatásán az Abay-Nemes, Gróf, Csik, Lengyel összetételű 4x200 m-es gyorsváltóval Európa-csúcsot döntöttek. A 4x200 m-es gyorsváltó (Lengyel, Székely, Kiss, Csik) összetételben magyar bajnokságot nyert. A 100 m-es és a 200 m-es gyorsúszás, valamint a 100 m-es mellúszás magyar bajnoka.

Pályafutásának csúcspontján, az 1936-os berlini olimpián a 100 m-es gyorsúszás olimpiai bajnoka  és a 4x200 m-es gyorsúszó staféta (Gróf, Lengyel, Abay-Nemes, Csik) bronzérmet nyert.

1937-ben a 100 m-es gyorsúszás országos bajnoka, és a 4x200 m-es gyorsváltó BEAC csapatában (Dienes, Lengyel, Kiss, Csik) magyar bajnokságot nyert, a 200 m mellúszás bajnoka, és a 3 x100 m vegyes úszás bajnoka.
1938-ban a 100 m-es gyorsúszás magyar bajnoka.
A Pesti Hirlap az 1938. évi naptárában a következőképp számolt be: Csik Ferenc győzelmeinek számát nem is lehet felsorolni, vendégszerepelt Afrikától Stockholmig, úgyszólván mindenütt. A legnagyobb jelentőségű győzelme július 31-én Párizsban a hagyományos Grand Prix verseny volt, ahol 59,9 mp alatt nyerte a 100 méteres nagydíjat és maga Lebrun köztársasági elnök nyújtotta át neki a hatalmas serleget.
1939-ben a 4x200 m-es (Végházi, Dienes, Lengyel, Csik) gyorsváltóban bajnok.

Véletlen? Az véletlen lehetett -ha egyáltalán vannak véletlenek-, hogy 1932-ben Vértesy Józseftől elkéredzkedett a vízilabda-mérkőzésről, ám az már aligha, hogy megközelítetve a bűvös 1 percet megnyerte a bajnokságot. A sport nagy sikerei soha sem születnek véletlenül!
    Peterdi Pál egy későbbi cikkében így meséli el, hogyan is vélekedett az edzője Csik Ferencről:
Valahányszor Vértesy Józsefet faggattam felőle, még a szokásosnál is szenvedélyesebbé vált a szava: „A Ferkó…a Ferkó…, óh, a Ferkó… – csak ennyit mondott mindig, s gesztikulált hozzá szélesen, felfelé irányuló mozdulatokkal. Hogy Ferkó volt a legjobb tanítvány, a tökéletes versenyző, a legtisztább ember… óh! – egy egész szörnyű nekrológ volt abban a gesztusban.
Egyszer fekete gumiszalagot vett elő a táskájából. A Ferkóé volt az is, a lábát kötözte össze vele, amikor csak kézzel akart úszni. Vértesy húsz évig hordta magával, és leste, akad-e valaki, aki méltó a Ferkó gumiszalagjára.

Eredményeinek összesítése:    olimpia:  1 aranyérem, 1 bronz  EB :       2 aranyérem,  FVB:     7 aranyérem, 1 ezüst, 1 bronz, Országos bajnokság: 16 aranyérem.

Csik Ferenc szereplése az olimpián

Dr. Tarics Sándor az 1936-os berlini olimpia vízipólócsapat olimpiai bajnoka a következőket írja a nagy napról:
                                     Ahogy én láttam…

Mindenki elvárta, hogy a japán úszók dominálják majd az eseményeket, annál is inkább, mert a 100 méteres gyorsúszás elődöntőjében Masanori Yusa és Masaharu Taguchi, a két japán úszó olimpiai rekordidő alatt értek célba. Az amerikaiak Fick nevű úszójuktól, a németek Fischer nevű versenyzőjüktől remélték, hogy majd megdöntik a japán hegemóniát. Csik Ferencre, a mi Ferkónkra senki sem gondolt, csak mi.
A pályakiosztásánál ő kapta a legrosszabb helyet, a szélén, ahol az egyik oldalon csak a falra tudott nézni és nem egy másik versenyzőre. De ez Ferkót nem zavarta, ő nem hagyta magát megfélemlíteni a többiektől, és élete legjobb idejével, 57,6 másodperc alatt fölényesen győzött. A második helyre beérkező japán Yusa 57,9 másodperces idejével tisztán háttérbe szorult.
Ferkó ideje, az 57,6 másodperc rekord lett, az előző olimpiákkal való összehasonlításban is. Megelőzte az akkori világ leghíresebb úszójának, a kétszeres olimpiai bajnok Weismüllernek 58,6 másodperces, és az 1932-es olimpiai bajnok japán Yasuji Miyazaki 58,2 másodperces idejét is.

Csik Ferenc győzelme azt jelentette, hogy Hajós Alfréd és Halmay Zoltán után ismét magyar a világ leggyorsabb úszója. Azok az eredmények azonban, amelyeket fiaink a többi versenyszámban elértek, arról tanuskodnak, hogy a magyar úszás vezető helyen áll Európában. A férfiak 4x200 méteres stafétája Japán és az Egyesült Államok stafétája előtt hajolt csak meg, de minden más stafétát megelőzött s harmadik helyével az olimpiai bronzérmet nyerte el.
A magyar vizek fiai, a magyar uszodák neveltjei a berlini olimpia hősévé avatták a magyar úszást. A Duna és a Tisza nótás, ábrándozó népe, a hullámzó Balaton busongó vidéke olyan magyar ifjakat küldött a berlini úszó-stadion medencéjébe, akiknek tudása, rátermettsége és tehetsége méltán vette fel a versenyt a világ legjobbjaival. A magyar uszodákból, amelyek a nagy magyar nincstelenségben is egyre nagyobb számmal hirdetik a magyar teremtő erőt, új meg új nemzedék indul el a jövő útján, hogy Csik Feri diadalának fényét a magyar színek számára megőrizze.
Győzelme az egész világ minden nemzetének elismerését váltotta ki s ez az elismerés tiszta szívvel hódolt a győzelmi árbocra kúszó magyar zászló előtt.

Csik Ferenc sportszerűségére jellemző, hogy a berlini győzelme után megígérte, lehetőséget ad a japánoknak a visszavágóra.  A Császár-uszodában 1936. augusztus 23-án a japán-magyar úszóversenyen a közönség nagy izgalommal várta a szereplését , ő pedig hihetetlen nyugalommal nézett az újabb küzdelem elé.

A versenyt ismételten megnyerte: 
   Nagy teljesítmények és kimagasló eredmények eléréséhez különös erkölcsi kellékek szükségesek. Tiszta élet, mértékletesség, józanság, szívós kitartás, áldozatkészség, a testi és szellemi energiák teljes összpontosítása elengedhetetlen – vallotta ő maga, miután a japánoktól ismét elhódította a dobogót.


Ünneplések

Az itthoni ünneplések sorában Keszthely város fogadtatásakor Dr. Gárdonyi Lajos polgármester így kezdte üdvözlő beszédét:

Most egy kisebb szívdobbanás hangzik feléd, a Balatonnak és fővárosának szívdobbanása. Az igazi örömet, a legbensőbb érzelmet és a legszebb köszöntést azonban mára tartogattuk, amikor csak a miénk vagy… Családod közel másfél évtizede e város lakója beolvadt Keszthely közösségébe. Téged nem ez a föld szült, de ez a nevelőanyád… A magyar történelem és irodalom arra tanított meg, hogy Keszthely a magyar kultúrában számottevő helyet foglalt el, főképpen a keszthelyi Helikon révén. …A Te neved, Csik Ferenc, olimpiai győzelmed révén bekerült ezen díszes névsorba. Téged már életedben azok közé sorolunk, akik hírnevet szereztek e városnak…     Ezután Csik Ferenc megköszönte a fényes fogadtatást: Hálás vagyok Keszthelynek a múltért, és a jelenért és azon leszek, hogy ezután is dicsőséget szerezzek az országnak és Keszthelynek – mondta meghatódva.

Kaposváron 1936. szeptember 8-án a Hősök ligetében dr. Kaposvári György polgármester fogadta a város nevében, mint arról a Somogyi Hírlap tudósít. Nagy éljenzés és zúgó taps közepette érkezett meg édesanyjával együtt a szobrának avatására. Magával hozta a Berlinben kapott, cserepes tölgyfacsemetét, hogy itt ültesse el.     Kedves Barátom – szólt a polgármester úr Csik Ferenchez –, vésd szívedbe azt, hogy e város lakossága boldog volt, hogy győztél, de még boldogabb volt, mikor megtudta, hogy a Te szereteted arra ösztönzött, hogy itt ültesd el az olimpiai tölgyet. És kívánom, hogy a jó Isten sokáig éltessen szeretett édesanyád nagy boldogságára. Beszédét követően a polgármester egy hatalmas ezüst serleget nyújtott át Csik Ferencnek, és a közönség tombolva ünnepelte.     Alig tudok szóhoz jutni, hogy megköszönjem szülővárosomnak ezt a nagy szeretetet és a meleg szavakat, amellyel Polgármester úr őméltósága elhalmozott. Ez több mint amennyit megérdemeltem, azon leszek, hogy többet, sokat adjak még hazámnak – ezekkel a szavakkal mondott köszönetet.

Az olimpiászt követő évek.

1937-ben Belgiumban tett látogatásáról Csik, ahogy Belgiumban látják című cikkében Oskar von Godssenhoven a következőket írta: 

Nem minden nap és nem minden évben van Belgiumnak alkalma valóságos gyorsúszó világbajnokot látnia. 1924-ben Weismüllert láttuk, most Csik, a berlini győztes fog Antwerpenben úszni.
Csik pontosan ellenkezője Weismüllernek. Az amerikai nagy gyerek, állandóan nevető, viccelő, tréfakedvelő. A magyar nyugodt, komoly, majdnem szigorú. Csendes beszédű, feltűnést kerülő. Csendben, szinte észrevétlenül érkezik a rajthoz, úszik, győz és utána épp oly észrevétlenül távozik. De ismerni kell Csiket, ezt a kedves atlétát és művelt úriembert, aki egy héttel ezelőtt kitüntetéssel tette le orvosdoktori vizsgáit. Ezzel bebizonyította, hogy a tanulás és a sport nagyon jól megfér egymás mellett…

Dr. Csik Ferenc a hivatásának akart élni, úszópályafutását befejezte. Belső becsvágy feszítette és jövőt akart építeni, ám uszoda nélkül sem tudott élni! Így az utánpótlás nevelésével foglalkozva, a sport közelében maradt és mondott búcsút a versenyzésnek.

1939. április 9-én a Magyarország című újságban megjelent hír a Magyar Úszószövetség közgyűléséről  tudósít, (Nincs már sok idő Helsinkiig), mely szerint az addigi úszókapitányt, dr. Bárány Istvánt az elnökség tagjává választották, és dr. Csik Ferenc lett az új úszókapitány.
1939. május 31-én a sporttal való elkötelezettsége és a sportélettel szembeni erős érzelmi kötődése folytán újraindította és szerkesztette a már 1924-ben Budapesten egy éven keresztül megjelent Képes Sport hetilapot. A felelős kiadó Rajcsányi László volt. 1939–1944 végéig a Képes Sport felelős szerkesztői munkája Csik Ferenc nevéhez fűződik.

Az 1939-es I. évfolyam 1. száma a szerkesztő Írásban és képben című ajánlásával kezdődik:

Írásban és képben kívánunk dolgozni ezen túl azokért a célokért, amelyekért eddig idegekkel és izmokkal dolgoztunk. A magasabb rendű magyar sportcélokat akarjuk szolgálni a Képes Sport megindításával és szerkesztésével.
A magyar sportolók tízezrei elé szeretnénk vinni írásban és képben azt, amit az élő sportról tapasztalunk, és amit a napi sportélményekből látunk. Ugyanazzal a szívvel, lelkesedéssel és erős akarattal fogjuk szolgálni ezeken a lapokon a magyar sport ügyét, mint amilyennel szolgáltuk salakon és gyepen, szárazon és vízen.
Isten segítségével és sporttársaink megértését kérjük ehhez a munkához, amelyről hisszük, hogy elősegítjük vele a magyar nemzeti sportélet fejlesztését. Dr. Csik Ferenc

A lap a háború miatt csak 1944. december 15-ig jelenhetett meg. E hetilap folytatásaként – ugyancsak Képes Sport néven –, 1954–1992 között az Országos Testnevelési és Sport Hivatal kiadásában került az olvasók kezéhez.

1989 júniusában, az 50. évfordulóra megjelent jubileumi számban Pluhár István: Halló itt vagyok című, - annak idején a lapot indító cikke - a következőképen került közlésre:
    A fél évszázados jubileumon kegyelettel és nagy tisztelettel emlékezünk az elődökre, akik először szerkesztettek Képes Sportot Magyarországon. Dr. Csik Ferenc volt az, aki szerkesztőként jegyezte azt a 16 oldalas, természetesen még nem színes képekkel nyomott, s mindössze 20 fillérbe kerülő képes sporthetilapot, amelynek első száma 1939. május 31-én került a sportszerető olvasóközönség kezébe. A szerkesztőséget nem kisebb személyiség mutatta be, mint – a ma már legendás hírű – Pluhár István – írta Szepesi György.

Emlékezés

Ami az emberből igazán érdekes, azt nem önmaga éli fel, használja fel: azt másnak adja át. Ez az ő fénye, íve, csillagíve! Emlékét a múlt nem halványította el, mintha az elültetett olimpiai tölgy gyökerei szerteágazva, egyre újabb és újabb hajtásai kelnének életre…
    A háború után – halálának hírét követően – először 1946. július 16-án olvasható vele kapcsolatban a Magyar Olimpiai Bizottság Évkönyvében, hogy a helyreállított Lővér uszodában az olimpiai kerettagok úszóversenye után a résztvevők megkoszorúzták Csik Ferenc sírját.

1948. április 14-én a Magyar Úszószövetség úgy határozott, hogy a 100 méteres gyorsúszás mindenkori győztese részére Csik Ferenc Vándordíjat alapított, erről özvegyét írásban értesítették:

l955. december 11-én jelent meg a Somogyi Néplapban dr. Bódosi Mihály: Csik Ferenc, a 100 méteres gyorsúszás olimpiai bajnoka című cikke, amely életének minden fontos állomását összefoglaló méltatása.
1960 évben Kaposvár, Keszthely, Sopron és Budapest megannyi lépést tett dr. Csik Ferenc emlékének felélesztése érdekében  és 1960. április 4-én a Népsportban megjelent Peterdi Pál: Óh , a Ferkó… című cikke:
    Szomorú, hogy már csak emlék. Hogy mozaikként áll előttünk, töredékekből kell összeállítanunk az arcát, hírlapkivágásokból, emlékekből – már-már legendákból – csendes, vonzó egyéniségét.
Szomorú, hogy nem áll ott a parton. A magyar úszósportnak ma is szüksége lenne tudására, hűvös, halk hipnózisára.
A cikk utolsó mondata: az ember nem vonhatja ki magát a varázsos percek hatása alól. Huszonnégy esztendő távlatából, fakult zöld papírosok tétova szavára támaszkodva kopogtatjuk ezeket a sorokat, a szemünk előtt összefutnak egy pillanatra a betűk, hátunkat mégis megborzongatja egy káprázatos, váratlan diadal büszkesége. Még mindig nem könnyű hidegen és tárgyilagosan gondolkozni és ideírni a győzelem két nagy örökérvényű tanulságát.
    1. A nagy időket az olimpia előtt a japánok úszták. A döntőt Csik nyerte. Világcsúcsot úszni, és olimpiát nyerni – ez más         és  más dolog.
    2. Csik eredményei: az előfutamban 58,3, a középdöntőben 58,1, a döntőben 57,6. A világcsúcsot a legjobb úszók, az       olimpiai győzelmet a legjobb versenyzők érik el. Így fokozni, így időzíteni ma – szinte senki nem tud a mi vizeinken.

A Somogyi Hírlapban 1995-ben halálának évfordulóján, Jutasi Róbert az Ötven éve hunyt el Csik Ferenc című cikkét Gedényi Mihály gondolatával kezdi:
    Az emlék fájdalmas, mert a legmeghittebb emlékező pillanatban is beleszisszen a hideg lehelet: 
        fuit – volt…
        de az emlék örök.

Kaposvár – a szülővárosa

Az Városi Uszoda melletti sétány őrzi a nevét  és mellszobra az uszoda kertjében áll.
Évente Csik Ferenc emlék-úszóversenyt rendeznek.


Keszthely – a felnevelő városa

A sírja és mögötte a szobra a keszthelyi temetőben található, kerámiából készült Csik Ferenc-portré a városi pantheonban, a Balatonhoz közel sétány, hatalmas sziklán márványtábla, és az általános iskolában tornaterem őrzi a nevét, emléktúrákat szerveznek a tanulók.
            

Sopron – ahová a háború sodorta

Ebben a városban utca és emlékverseny őrzi a nevét. Az egykori Patak utca, ahol életét vesztette, Csik Ferenc nevét viseli. 1978 óta Sopron évente megrendezi a dr. Csik Ferenc-emlékversenyt.
2003. november 22-én a 25. jubileumi emlékversenyen a Magyar Olimpiai Bizottság által adományozott márványtábla felavatására került sor. 

Florida – International Swimming Hall of Fame

1983-ban dr. Csik Ferencet tiszteletbeli taggá fogadták az úszónagyságok közé.
Az emlékfalon elhelyezett fényképek őrzik győzelmének pillanatait.

Budapest 

Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium
1989-ben november 16-án volt az iskolában az első teremavatás, a dr. Csik Ferenc nevét viselő osztály avatási ünnepsége.

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
1991. június 1-jén a II. kerületi Bem utcai Sporttagozatos Általános Iskola felvette a Csik Ferenc Testnevelési Általános Sportiskola nevet, majd 2002. október 10-én a Medve utcai új épület ünnepélyes megnyitóján az a gondolat nyert megerősítést, hogy a múlt tisztelete nélkül nincs jelen és nincs jövő, hogy a jó példa nevel és jövőt építeni csakis a múlt ismeretének birtokában, biztos és jó alapra lehet.
1992-ben e hagyományőrző szándék hozta létre a Csik Ferenc Diák Sport Egyesületet.

Tábla őrzi nevét: Budapesten az Orvostudományi Egyetem Ülői úti bejáratánál,
                                                    Komjádi Uszoda előcsarnokában,
                                                    Hajós Alfréd Sportuszoda előcsarnokában,
                                                    az Olimpikonok Parkjában.
                            Sopronban a Városi Lővér Fedett Uszoda előcsarnokában elhelzeyett márványtábla.


Csik Ferenc-díj
Évenként kerül átadásra kiváló sporteredményért és életmű díjként.
2001-ben a sportminiszter alapította ezt a sportdíjat, amelyet saját hatáskörben adományoz. A díj a Magyar Sport napján, május 6-án kerül átadásra.


Édesapám,
    Téged kerestelek mindig, mindenben, ösztönösen…
    „nemzeti hőssé” avattak, s ezáltal oly messzire kerültél tőlem, hogy nem tudtam kérdéseket intézni Hozzád, beszélgetni Veled, legalább csak úgy képzeletben. Ezek a dialógusok ezerszer fontosabbak tudtak volna lenni bárminél! Szerettelek, ezt a csodát a fogantatás pillanatától kaptam, és adósságom lett belőle az élők felé. Nem tudtam kire „pazarolni”, s egyre csak feszített legbelül. Önvédelemből hessegettem el az emlékedet, hiányod ez által kevésbé fájt. Hiányzott a kezed, mely vezetni tudott volna, néhány jó tanácsod, még a szidásod is! És egyáltalán nem hittem abban, hogy az a sok jó, amit Rólad meséltek, az mind egyetlen hús-vér emberbe szorulhat!
Keszthelyen történt: emlékszem, megállított egyszer a strandon egy gyönyörű fiatal nő, és azt mondta, ismert Téged.
    Pálmának hívták. Gyönyörű volt, mint egy indián lány, élettől duzzadó, vidám, izmos és mesélt, mesélt. Menekültem volna én tőle is, de ő nem hagyta. Mindig megszólított, mintha egy szelet lettem volna számára apámból. Ezt gyerekként is megéreztem, s habár jól esett minden szava, és kíváncsivá is tett, mégis visszafogott valami. Ma már kérdésekkel halmoznám el, nem csak hallgatnám őt!
    Pesten lakott az egyik apai nagynéném, Kuki néni. Vicces neve még a külsejére is utalt. Apró termetű, mély hangú, katonás modorú, jó humorú és végtelenül olvasott hölgy volt. Néha szívesen felkerestem némi kultúra-morzsák reményében.
Egyik alkalommal egy édesanyám-korú asszonyba botlottam nála, aki nagy örömmel ölelt át, amikor Kuki néni mint Csik Ferkó leányát mutatott be. Én megint csak leszegett fejjel dünnyögtem valamit.
    – Miért szégyelled te az édesapádat? – kérdezte azonnal, jól rátapintva a gyenge pontomra. – Tudod te, hogy ő milyen volt egyáltalán?!
Akkor kitört belőlem a lelkem legmélyéről felszakadt régi sérelem, mert annyira őszinte volt a kérdés.
    – Édesapáddal együtt jártam a Sportuszodába úszni, és ő volt közöttünk a legcsendesebb, hallatlanul szerény és jó modorú ember volt. A többi vele egykorú nagy hanggal, feltűnően viselkedett, őt észre sem lehetett venni. Ha valaki nem tudta róla, hogy ő a bajnok, azt nem is gondolhatta. Hát légy büszke a te apádra, ő Valaki volt, ő azt valóban megérdemli – mesélte.

Talán felnőttem végre ahhoz, hogy megértselek, és már ki merem mondani: büszke vagyok Rád, Édesapám!
És érzem olykor azt a láthatatlan kezet, mely vezetni tud,  Édesapám, a Te kezedet!

Budapest, 2003. Csik Katalin

Minden jog fenntartva © 2003 Csik Katalin
közreadja Csik Katalin, a könyv szerzője
A megjelent könyv címe: „ A test és lélek harmóniájában, Csik Ferenc emlékezete”.